Megtriplázódott a szivárványcsaládok száma az elmúlt években Magyarországon, négyezernél több kisgyereket nevelnek azonos nemű szülők – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amiket az rtl.hu kért ki a KSH-tól.
A népszámlálás szerint félmillió üres lakás van az országban, ebből 160 ezer Budapesten. Elkezdtem utánajárni, hogyan lehet egy pesti kerület fele vagy egy jó helyen lévő település harmada üres, és egyre mélyebbre húzott a rejtély. A falu, ahol minden harmadik ház "nem lakott", de a helyiek egyről sem tudnak. Csodálkozó jegyzők, polgármesterek, és a KSH beismerése: az "üres lakás" sort nem csak a konkrét válaszok alapján töltögették ki a kérdőíveken. De legalább kiderült, hogy a médiában végigfutott adat valójában nem is annyi.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Van egy igazi felfutó idegen nyelv is a 2022-es népszámlálás adatait áttekintve. HVG-ténytár.
Nehéz egyetlen mutatóba sűríteni több mint kétmillió nő viselkedését és döntéseit, ráadásul a 21. századi nyugati családpolitikában már nem a születésszám növelése a legfontosabb cél, hanem például az anyák biztonságának növelése, a gyermekszegénység visszaszorítása, vagy a társadalmi- és nemi egyenlőtlenségek csökkentése. A gyermekvállalási trendekről és az ezt befolyásoló tényezőkről Spéder Zsolt demográfus és Szikra Dorottya, a CEU vendégprofesszora tartottak előadást.
Az utóbbi 20 évben a 14 év alattiak száma 300 ezerrel csökkent, míg az időseké 433 ezerrel nőtt. És ez csak egy adat az elöregedő magyar társadalomról. HVG-ténytár.
A KSH adatai szerint lehet munkaerő-tartalék a piacon, ha az alacsony vagy semmilyen képzettséggel nem rendelkezőket fel lehetne „húzni”. HVG-ténytár.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Sólyom Lászlót búcsúztatjuk, majd a cigányság népszámlálási adatait és a prostitúció szabályozási kérdéseit vizsgáljuk meg.
Bő százezerrel kevesebben vallották magukat cigánynak a 2022-es cenzuson, mint 11 évvel előtte, így hivatalosan a harmadával csökkent a számuk. Meghaltak, elköltöztek, vagy csak elhallgatták, amit korábban még vállaltak? A válasz összetett.
Nem tudta zavarba hozni a miniszterelnök-helyettest az ellenzéki kérdés, hogy miért csökkent a KSH adatai szerint csaknem egymillióval a katolikusok száma. Semjén Zsolt szerint hangulatkeltés és egyházellenes propaganda folyik, de “Magyarország továbbra is erős bástya a keresztény világban”.
A nyugalmazott váci megyéspüspök szerint a hívek csökkenésével akár meg is tisztulhat kicsit az egyház.
Budapest és a vidék néha szinte mintha nem is ugyanaz az ország lenne – legalábbis a köztudatban biztosan ez a kép él, és a legtöbb választási térképre ránézve is ezt gondolhatjuk. Megnéztük a 2022-es népszámlálás szerdán kiadott számai között, mekkora a különbség főváros és vidék között, és bizony, óriási.
Úgy tűnik, nagyon kínosnak érzik, hogy egyre kevesebben vallják magukat kereszténynek.
Megnéztük a nyelvtudásról szóló népszámlálási statisztikákat.
A városi lakosság jóval nagyobb mértékben használja haladóbb szinten a számítógépet, mint a községekben élők.
A 11 év alatt mért több mint 300 ezres népességfogyás ellenére másfélszeresére nőtt az itt élő külföldi állampolgárok száma – derült ki a friss népszámlálási adatokból.
Meglepő módon nem a házasodók, hanem a hajadonok, nőtlenek és az elváltak aránya nőtt a magyar társadalomban az előző és a mostani népszámlálás, 2011 és 2022 között. Azok is valamivel többen lettek, akik nem vállalnak gyereket. A 30 év alattiak házasodási kedve viszont valóban nőtt.
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
